Több mint húszéves mellőzés után ismét színpadra viszik Csurka István művét: a Karinthy Színház a szerző Eredeti helyszín című darabjának bemutatására készül az új évadban. A szerzővel és Karinthy Márton színháztulajdonossal a magyar dráma napja alkalmából beszélgettünk a bemutató előtt.

Csurka István magyar író-drámaíró az aczélos korszakban, a kádári Magyarországon nemcsak sikeres szerző volt, de azt is megértették vele, mit jelent a szilencium kifejezés. A rendszerváltozás óta nem került egyetlen darabja sem a nézők elé, ilyen hosszú szilenciumot még magyar szerző nem élt át és túl. (Egy kivétel azért volt: a Turay Idáról elkeresztelt magánszínház Koncz Gáborral és Ujlaki Dénessel mintegy három évvel ezelőtt el merészelte játszani Csurka Döglött aknák című darabját.) Az Eredeti helyszínt a Pesti Színház mutatta be 1975-ben, Bilicsi Tivadar, Sulyok Mária, Somogyvári Rudolf, Bánki Zsuzsa, Hernádi Judit és Bárdy György szereplésével. „Akkoriban egy színház ilyen szereposztással becsülte meg a magyar drámát, a magyar írót” – mereng Csurka István, aki joggal büszke arra, hogy a 2011-es felújítás egyetlen szó változtatást nem igényelt a szerzőtől.

Csurkát és darabjait azzal utasították el a hazai színházak, hogy „politikus”. (Kivétel itt is akadt, Göncz Árpád személyében.)

„De a valódi oka az elutasításnak nem ez volt: kellett a hely másoknak, olyan műveknek, amelyek jól megvoltak a magyar alaphang nélkül” – véli Csurka. Természetesen nem csak őt mellőzték a magyar színházak, így jártak a közelmúlt klasszikusai közül például Tamási Áron, Németh László és Páskándi Géza is. „Hanem ez már a múlt, új korszak következik” – mondja a Karinthy Színház bemutatója előtt a szerző, aki több olyan drámát szeretne látni, amelynek magyar mondanivalója van, amelyben jelen van a társadalomkritika, amely létezéstechnikát tanít, egy szóval kifejezve: katartikus színház.
Kevesen tudják, hogy a rendszerváltozás után is megjelent két drámája, a Hatodik koporsó és Az írószövetségek harca. Jelenleg egy Tamási Áron-darab átigazításán dolgozik, a munkát Udvaros Béla rendelte meg az Evangélium Színháza számára.



Karinthy Márton – rendező, író, színháztulajdonos – vállalkozott arra, hogy a sokszorosan leantiszemitázott, kirekesztett Csurka István darabját magánszínházában bemutassa. A Hadik kávéház teraszán ülve arról beszélgettünk, mennyire kockázatos Csurka-darabot játszani. Karinthy szerint semennyire, ez egy jó darab, elevenen élő, ma is aktuális mondanivalójú vígjáték, az akkori színészek is, a mostaniak is lubickolnak a szerepekben.

A magyar dráma napján lesz a bemutató előtt a főpróba. A kockázatkedvelő színháztulajdonos segít felidézni a múltat: a Népszínházban, még a rendszerváltoztatás előtt megrendezte Az idő vasfoga című Csurka-darabot, nem érdeklik különösebben a várható vádaskodások, amúgy meg tavaly egy Moldova-darabot játszott a színháza, az is sikeres volt. „Magánszínházban könnyű megcsúszni, napi huszonöt óra munka kellett ahhoz, hogy elérhessünk a harmincadik évadhoz” – mondja.

Honlapját ajánlja figyelmünkbe, amelyen a harmincperces video-összefoglaló mellett az alábbi mondat is olvasható: „A Karinthy Színház pincéjében titkos igazgatóképezdét működtetünk. Ennek keretében az elmúlt években itt játszó színészek közül mára színházigazgató lett Balázs Péter, Forgács Péter, Rátóti Zoltán, Cseke Péter, Oberfrank Pál, Besenczi Árpád és Nemcsák Károly.” Érdekes lista, szellemessége mellett igen tanulságos is…

Forrás: Magyar Hírlap