A világ több városában is szimpátia tüntetést tartottak Székelyföld autonómiájáért március 10-én.
1854. március 10-én végezték ki a marosvásárhelyi Postaréten a székely
vértanúkat, akik az 1848-as forradalom és szabadságharc lángját
próbálták újra fellobbantani. A székely vértanúk életüket adták az
önrendelkezésért, példát mutatva ezzel bátorságból és hűségből. A ma élő
székelyek számára ez a nap, március 10-e, nemcsak a közös emlékezés
napja, de az összetartozásé is.
Marosvásárhelyen a tömeg meghaladta a 30 ezer főt. A Székely Mártírok
Emlékművéhez egész Székelyföld területéről érkeztek, ahol Marc Gafarot
Monjó, a Katalán Demokratikus Konvergencia párt képviselője köszöntötte a
székelységet, aki a katalánok szolidaritásáról biztosította a tömeget. A
megmozduláson felolvasták Dél-Tirol kormányzójának, Luis Durnwaldernek
üdvözlőlevelét, majd Euzko Alderdi, a Baszk Nemzeti Párt elnökének
üzenetét, melyben kijelentette, hogy Székelyföld példa arra, hogy a
nemzeti méltóság képes ellenállni a beolvadásnak.
Hasonló megmozdulások voltak Amerika-szerte, Münchenben, Bécsben,
Stockholmban, Helsinkiben, Brüsszelben és Londonban, ahol a rendőrség
nem engedte az oláh nagykövetség elé vonulni az Angliában élő
magyarokat.
Budapesten 3 ezren tüntettek a román nagykövetség előtt 16.00 órától. A
szimpátiatüntetésen közreműködött Pitti Katalin operaénekes és Csurka
László színművész, aki Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című versét
szavalta el.
Forrás: MIÉP IT
|
