A Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) a politikai palettán a Fidesz és a Jobbik között helyezkedik el, az „intellektuális nemzeti radikalizmust” képviseljük – nyilatkozta lapunknak Fenyvessy Zoltán, a párt elnöke, aki szerint erősödtek azzal, hogy tavasszal két volt jobbikos képviselő, illetve a tiszaeszlári polgármester is belépett hozzájuk.
A MIÉP dolgozik, járjuk az országot, szervezzük a pártot – fejtegette lapunkat Fenyvessy Zoltán, akit a néhai Csurka István tavaly februári halála után, 2012 októberében választottak meg pártelnöknek. A MIÉP-vezető még tavasszal jelentette be, hogy a jövőben a Jobbik parlamenti frakciójából kilépett Endrésik Zsolt és Rozgonyi Ernő – korábban egyébként MIÉP-tag – független képviselők, valamint Nagy Tibor, Tiszaeszlár polgármestere is a MIÉP színeiben politizál. „Erősödtünk velük, de megindult a vidéki csoportjaink újjáalakulása is. Szeptemberben országos gyűlést tartunk, ezen döntünk arról, hogy az egyéni körzetekben kiket is indítunk a választásokon. Ekkor határozunk arról is, hogy esetleg más pártokkal közösen indítunk-e jelölteket” – fejtette ki a pártelnök. Arról, mely szervezetek jöhetnek szóba, konkrét pártok nevesítése nélkül elmondta, a hasonló alapelvek mentén működő, nemzetben gondolkodó pártokról lehet csak szó.
Szerinte egyébként a MIÉP ideológiai alapja a Fidesz és a Jobbik közé esik. „A Jobbik valós kérdéseket vet fel, de nagyon rossz megoldási javaslatokkal áll elő. Ők a vulgáris nemzeti radikalizmust képviselik, mi viszont az intellektuális nemzeti radikalizmust. Egyszerűbben fogalmazva: nem szervezünk gárdákat, nem vonulgatunk velük az utcán, inkább az emberek gondolkodásának megváltoztatására törekszünk. Álláspontunk szerint szükség van a Szabó Dezső-féle nemzeti radikalizmusra, a Magyar Útra, amely nem gerjeszti a feszültséget az ország körül, hanem hosszú távú megoldásokat kínál a problémákra. Az a válság, amelyen most megy keresztül az ország, elsősorban nem gazdasági, inkább erkölcsi” – magyarázta. Mint folytatta, egy falusi ember azt mondta neki, akkor volt nyugalom a településén, amikor tavaly ott volt a gárda. De kiderült, a gárdisták csak három napig állomásoztak a településen, a cigányok azonban maradtak, most is ott élnek, a feszültség így tovább nőtt.
„Az a cél, hogy a munkát vállaló és dolgozni akaró cigányságból kinevelődjön egy értelmiségi réteg, ahogy az sok feketével az Egyesült Államokban is megtörtént. Ők gond nélkül integrálódtak a társadalomba, példát mutatnak sorstársaiknak. Nálunk ez tizenöt-húsz évbe fog kerülni. Aki viszont nem akar dolgozni, csak az állami segélyekre tart igényt, attól meg kell vonni minden állami támogatást, ha a gyerekeit sem járatja iskolába, állami gondozásba kell őket venni” – mondta Fenyvessy Zoltán.
Szerinte őszintén kell arról is beszélni, miközben a Fidesz-kormány alapvetően jó döntéseket hozott az elmúlt három évben, több elhibázott lépése is volt. Ezek közül kiemelte az egykulcsos adó igazságtalanságát, a trafikügyet s azt, hogy eltörölték a vagyonadót. Dicsérte viszont a kormány nemzetstratégiáját, az oktatás átalakítását, az eladósodás elleni küzdelmet, a sporttámogatási rendszer felépítését.
Forrás: Magyar Hírlap
