Az 1956-os események első színhelyénél, a budapesti Petőfi-szobornál tartott közös megemlékezést a MIÉP és a Rendszerváltó Kisgazdapárt, ahol a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) is képviseltette magát .

Az ünnepség levezetője Deli Károly, a MIÉP fővárosi elnöke volt, aki az egykori események felidézése után közölte, hogy október 27-én a Székelyek Nagy Menetelésével egy időben Budapesten szimpátiatüntetés lesz a román nagykövetség előtt, melyhez csatlakozott a MIÉP.

A megemlékezés a Himnusszal kezdődött, majd első felszólalóként Dr. Horkovics-Kováts János, a Rendszerváltó Kisgazdapárt elnöke mondott beszédet. A kisgazda politikus kiemelte, hogy a kommunizmus szelleme mai napig jelen van az országban, majd hangsúlyozta, hogy Magyarország nem juthat Palesztina sorsára, ezért a MIÉP-Kisgazda szövetség minden erejével meg fogja védeni a magyar földet az idegen felvásárlóktól.

A kisgazda elnök után a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének alelnöke, Tari István lépett a mikrofonhoz. A VMDK elsőként vállalta fel a Délvidéken a magyar érdekképviseletet akkor, amikor a 90-es években kitört a délszláv háború.

Tari István elmondta, hogy a háború ellenére sem voltak hajlandóak elhagyni szülőföldjüket és már 1992-ben kifejezték a területi autonómiáról szóló elképzeléseiket, mely 21 éve várat magára.

A délvidéki politikus az 1456-os nándorfehérvári diadalt és 1956. október 23-át nevezte meg sorsfordító történelmi eseményeknek. Visszaemlékezésében méltatta Kapisztrán Jánost, akinek lelkesítésére a magyarok megállították az akkori világ legerősebb hatalmát, majd halála után (1456. október 23-án) 500 évvel újra fegyvert fogtak a hazáért és a szabadságért.

A VMDK alelnöke 1956-ot a délvidéki magyarok fordulópontjának nevezte, mert ez volt az az év, mikor a délszláv vezetés rájött, hogy nem nyomhatják el a magyar közösséget, melyet a 90-es évek óta próbálnak bolmasztani.

Beszédét a déli magyarság jelenlegi helyzétének értékelésével zárta: „90 év alatt, amíg az albánok megtízszereződtek, addig a magyarok megfeleződtek, ezért magyarságot az albánoktól kell tanulnunk.”

A következő felszólaló Dr. Fenyessy Zoltán a MIÉP elnöke volt, aki beszéde elején feltetette azt a kérdést, hogy vajon a mai fiatalok is készek lennének-e azt az áldozatot meghozni, amit 1956-os elődeik?

A pártelnök kritizálta azt az oktatás, mely a nemzetből tömeget csinált, ezért annak megújítását szorgalmazta, mert mint mondta: elengedhetetlen az ifjúság nemzettudatra nevelése. Ennek kapcsán jelentette ki, hogy a közösség érdeke, a hazának pedig feladata, hogy biztosítsa a következő nemzedéknek a családalapítást és a megélhetést Magyarországon, ezért soha többé nem lehet kormányon olyan miniszterelnök, aki a magyarokat buzdítja távozásra.

Fenyvessy Zoltán beszélt a MIÉP - kisgazda szövetség fontosságáról, melynek fő feladata megakadályozni, hogy a külföldi befektetők a magyarok felett álljanak.

Beszédének utolsó részében részletes leírást adott a belpolitikai helyzetről, melyben megkérdezte, hogy vajon Gyurcsány Ferenc miért nem akar elszámolni arról, hogy az MSZP pártkasszájába honnét folyt be pénz? A pártelnök hangsúlyozta, hogy míg Lengyelországban 2014 a szabadság éve lesz, addig Magyarországon a holokauszté, melyre a kormány 6,4 milliárd forintot különített el. „Meddig kell még bocsánatot kérnünk?” – tette fel a kérdést.

„A MIÉP célja, hogy újra tényező legyen a politikai életben, hogy a kormányt olyan irányba tudja tolni, hogy semmi másra nem legyen tekintettel, csak az összmagyarság érdekeire… Minket nem érdekelnek az uniók, hiába akartak és akarnak beleavatkozni a magyar emberek életébe, de ahogy a Szovjetuniót, úgy az EU-t is lefogjuk dobni hátunkról, ha nem önmaga esik szét.” – zárta beszédét Dr. Fenyvessy Zoltán.

A Rendszerváltó Kisgazdapárt, a VMDK és a MIÉP vezetőinek felszólalásai után ismét Deli Károly lépett a mikrofonhoz, aki búcsúzásként közölte, hogy a Magyar Igazság és Élet Pártja hónapok óta aláírást gyűjt az országgal szembeni EU szankciók és kettős mérce alkalmazása ellen, mely az új bábkormány felállítására készülő Bajnai-, Mesterházy- és Gyurcsány-féle álbaloldal szervezkedése miatt most még aktuálisabb.

A megemlékezést végűl a Szózat és a Székely Himnusz zárta, majd az Unióval szembeni petíciót többen alá is írták a MIÉP aktivistáinál.

Az ünnepségen közreműködött Agárdi László színművész, aki Márai Sándor Mennyből az angyal című versét szavalta el.