Állandó sakkhelyzetben tarthatja az európai kormányokat a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség, ami így jóval több kockázatot hordoz Európa számára, mint amennyi előnnyel járna. A folyamat végén a hagyományos értelemben vett államok felszámolása áll, amit egy új államformával helyettesítene be a nemzetközi elit. A TTIP-pel kapcsolatos tárgyalásokban érintett döntéshozók a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezetét próbálják megvalósítani az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közt, aminek középpontjában egy olyan javaslat áll, miszerint bevezetésre kerülne egy a befektetők és államok közti konfliktusrendezési mechanizmus (investor-state dispute settlement – ISDS), ami lehetővé tenné a vállalatok számára, hogy perbe fogjanak kormányokat, ha az általuk hozott törvények negatív hatást gyakorolnak a profitra. Az egyezmény életbelépése esetén, ha egy amerikai vállalat kevesebb profitra tesz szert, mert egy termékét vagy szolgáltatását betiltják (egészségügyi, vagy bármilyen más indokkal), pert indíthat a tagállam kormánya ellen – vagy az Európai Unió ellen -, és visszakövetelheti a profitját.

Ezeket a vitákat egy új, különleges bíróság rendezné, ami jelenleg még nem létezik – maga a mechanizmus azonban már ismert. Korábban az ISDS segítségével a Philip Morris amerikai dohánykereskedelmi vállalat pert indított Ausztrália ellen, amiért új törvényt hozott a cigaretták csomagolására vonatkozóan. A Veolia energetikai cég Egyiptomot perbe fogta, amiért bevezette a minimálbért. Argentína ellen amiatt indítottak pert, amiért az energiaárak szinten tartásával próbálta védeni a fogyasztók érdekeit a pénzügyi összeomlást követően. Nick Dearden, a Global Justice Now kampánycsoport igazgatója szerint egy párhuzamos jogrend kialakítása zajlik, amiben lehetővé válna a külföldi befektetők és vállalatok számára, hogy pert indítsanak egy kormány ellen – gyakorlatilag bármilyen indokkal, ha egy törvény a profitjukat fenyegeti. Ha egy dohánykereskedelmi vállalat úgy gondolja, hogy kevesebb bevételhez jut, amiért fel van tüntetve a terméken, hogy “A dohányzás halált okozhat” – a TTIP segítségével pert indíthat, hogy eltüntessék ezt a figyelmeztetést az egészségre káros termékről. “Gyakorlatilag bármilyen intézkedés, amivel a kormány szabályozni próbálja a piacot, vagy akár egy környezetvédelmi megfontolásból hozott intézkedés is sértheti valamilyen külföldi vállalat profitérdekeit.”

Sztepan Szviridov, az “Antifasiszt” nevű online politikai magazin újságírója egy igen érdekes elmélettel állt elő arról, hogyan fog megszűnni az ukrán államiság a következő évek során. Az újságíró szerint ez már csak idő kérdése, és emellett azt is valószínűsíti, hogy Magyarország fogja elindítani Ukrajna végső felbomlását. Szviridov rövid áttekintést ad az – orosz – olvasóknak arról, miért van Magyarországnak legitim követelése arra vonatkozóan, hogy Kárpátalját visszakapja. “A trianoni egyezmény eredményeként Magyarország elvesztette területeinek 72%-át, lakosságának 64%-át – beleértve 3 millió magyart -, elveszítette tengerpartját, haditengerészetét, erdeinek 88%-át, ásványkincseinek 83%-át, bankrendszerének és hitelintézeteinek 67%-át.” Szviridov szerint a magyar külpolitika Németország felé orientáltsága a második világháború során kizárólag annak köszönhető, hogy Hitler lehetővé tette a még friss történelmi sebek begyógyítását az elveszített területek visszacsatolásával. Mint az újságíró is emlékeztet, ez egyáltalán nem csak területi követelés, Magyarország gazdasági lehetőségeinek több mint háromnegyede le lett szakítva az országról.

Szvidirov gondolatmenetének folytatása kifejezetten érdekes, mivel hazánk politikai életét külső szemlélőként figyelő politikai elemzőként úgy látja, hogy a magyar külpolitika ugyanazokat a törvényszerűségeket fogja követni, mint az első és második világháború közti időszakban. Írásában említi a tapolcai időközi választást, amit Magyarország külpolitikájának középtávú alakulása szempontjából egy lényeges pontnak tekint, mivel ennek kapcsán felsorolja a Jobbik Kárpátaljával kapcsolatos követeléseit, valamint utalást tesz a Jobbik támogatottságának növekedésére, – majd arra is, hogy 2018-ban Magyarországon országgyűlési választások lesznek. A politikai elemző láthatóan a Jobbik kormányra jutásával számol, ugyanis ettől a ponttól a magyar külpolitika alakulását annak megfelelően számítja, amit Vona Gábor orosz sajtóorgánumoknak adott – magyar nyelven több alkalommal nem megjelent – nyilatkozataiból valószínűsít. Szviridov a Jobbik erősödését ecsetelgetve végül eljut oda, hogy Ukrajna számára addig volt garantált az államiság, amíg orosz szövetséges volt, mert azt egyedül az orosz katonai erő elrettentő ereje garantálta, Oroszország támogatása híján pedig Ukrajna további létezése nem biztosított.

A Sberbank hivatalos közleményében ma bejelentette, hogy a Krím csatlakozása miatti nyugati szankciók nem érintik a bank tranzakcióit, azok semmilyen hatást nem gyakorolnak a pénzintézetre. A Sberbank vezérigazgatója elmondta, hogy bár őket név szerint nem érintették a szankciók, az általuk használt fizetési rendszer miatt ennek nem is lett volna értelme - a Sberbank által fejlesztett PRO100 rendszer ugyanis a nyugati pénzintézetektől független, így a Visa és a Mastercard szerződésszegése őket nem érinti. A Sberbanknál számlával rendelkező állampolgárok akkor is zavartalanul folytathatták a banki tranzakciókat, amikor a nyugati szankciók mellett a Visa és a Mastercard több bankban is leállította az általuk működtetett szolgáltatásokat.

German Gref, a Sberbank vezérigazgatója azt is elmondta, a nyugati szankciók semmiben nem módosítják a bank pénzügyi terveit, hozzátéve, hogy aktívan dolgoznak az új rendszer kiterjesztésén arra az esetre, ha a nyugati szankciók miatt más bankok működése ellehetetlenülne. A Sberbank pénzügyi stratégiája a következő négy évben változatlan, amire a nyugati szankciók semmilyen hatást nem gyakoroltak. A vezérigazgató elmondása szerint a nyár közepén kiadott pénzügyi elemzésben ez szintén látható lesz. Korábban a Visa és a Mastercard leállította szolgáltatásait Oroszország területén, miután Barack Obama amerikai elnök bejelentette, hogy az újabb nyugati szankciók az orosz gazdaság gyengepontjait fogják érinteni. Azt követően több orosz bankban az emberek nem fértek hozzá saját pénzükhöz. A Visa és Mastercard szerződésszegésének köszönhetően több százezer ember nem fért hozzá saját pénzéhez a bankautomatákban, és átutalásokat sem tudtak intézni.

Alig pár nappal az után, hogy a radikális atlantista ellenzék néhány tucatnyi aktivistája párszáz megvezetett emberrel utcára vonult a paksi atomerőmű bővítése ellen, máris publikálták az új felmérésük eredményeit, miszerint a magyarok elsöprő többsége ellenzi az atomerőmű bővítését. "A magyar lakosság 34 százaléka támogatja, 56 százalék viszont ellenzi, hogy orosz hitelből és orosz kivitelezésben új atomerőmű épüljön Pakson" - ez derült ki a Medián hétfőn közzétett felmérésből. A Gyurcsány féle Demokratikus Koalíció és a Gyurcsány alól önállósuló ex-MSZP-s pártkatonák mind az olcsóbb áram ellen szólaltak fel. Hogy ezt leplezzék, nem csak megrendelt eredményekkel elvégzett felmérés, hanem látszólag komoly tanulmányok is születtek arra vonatkozóan, hogy az atomerőmű bővítésével valójában drágább lenne az áram, sőt, maga az atomerőmű építése is drága.

Láthatóan arra operálnak, hogy a költségvetési összegekhez nem szokott, alacsony bérből élő magyar ember mindent természetszerűleg drágának tart, ami nagyobb állami beruházás. Erre az alapvetően cinikus gondolatra alapozzák a kormány által megkötött egyezmény kritikáját. Emiatt fel kell tennünk a kérdést: valóban drága-e az atomerőmű bővítése a magyar állam számára, és valóban drágább lesz-e az áram emiatt? A paksi erőmű bővítésére az orosz állam 10 milliárd eurós hitelt biztosít, ebből az összegből épül meg az erőmű két új reaktora. Az első blokk 2024-ben, a második 2025-ben kezd majd üzemelni, vagyis a beruházás összköltségeit még az egyszerű logika alapján sem egy összegben kell nézni, hanem 10 költségvetési évre leosztva. Ezzel a korábbi IMF hitellel azonos nagyságú hitelt vett fel a magyar állam, vagyis joggal mondhatjuk, hogy eladósodtunk. Mit kapunk ezért cserébe?

Vasárnap Budapesten megtartotta az EP-választásokra készülő kampány nyitó rendezvényét a Demokratikus Koalíció, amin Gyurcsány egyértelművé tette; a még megmaradt Magyarországot is letörölné a térképről. Gyurcsány az újságírók érdeklődésétől övezve elmondta, ő "történelmi távlatokban, Európai Egyesült Államokban" gondolkozik. A DK elnöke elmondta, szerinte ennek feladata az európai polgárok védelme, a szabad gondolkodás biztosítása, a műveltség és tudás biztosítása lenne, valamint annak megakadályozása, hogy bármelyik tagállam átlépje a "világnézeti semlegesség" határát és "belebeszéljen abba, amit gondolunk". Emellett tiltaná a kötelező erkölcs- és hitoktatást is.

Talán a mondottakat leközlő újságírók nincsenek tisztában azzal, hogy az elmondottak pontosan mit jelentenek, Gyurcsány ugyanis Magyarország megsemmisítése hivatalossá tételének igényét jelentette be. Az "európai polgárok védelme" azt jelenti, hogy a DK elnöke az Európai Unió kezébe adná az erőszak-monopóliumot. A magyar állam így nem rendelkezne karhatalommal, rendőri és katonai erők kizárólag az Európai Unió szolgálatában állnának. Az "európai polgárok védelme" fogalomba beletartozna a katasztrófavédelem is, a rengeteg esetben késve érkező tűzoltók nem magyar központból, hanem uniós központból kapnák az utasítást. Talán a mondottakat leközlő újságírók nincsenek tisztában azzal, hogy az elmondottak pontosan mit jelentenek, Gyurcsány ugyanis Magyarország megsemmisítése hivatalossá tételének igényét jelentette be.

Február 20-án az Oroszország Hangja bejelentette, hogy Ukrajnában a felfegyverzett "tüntetők" elfoglalták a rivnei atomerőművet. Az épületet ismeretlen fegyveresek rohamozták meg, majd elfoglalták az adminisztratív blokkokat. A fegyveresek felgyújtották a fő szervert és ellenőrzésük alá vonták a terület fő energiaforrását. Azt követően semmilyen információ nem jelent meg erről az európai médiában. Brüsszel eltussolta az ügyet, a hazai médiát pedig Brüsszelből vezérlik, így a magyar média sem volt hajlandó foglalkozni a történtekkel. Mivel a hazai média is tartja magát a hírzárlathoz, újra és újra fel kell tennünk a kérdést: mi történt azóta a rivnei atomerőművel?

Tisztában van-e azzal a magyar kormány, hogy egy szomszédos országban bekövetkező nukleáris katasztrófa milyen következményekkel járna Magyarországra nézve? A magyar külügy azóta elmulasztotta teljesíteni a kötelességét és nem járt közben ezügyben. Nem rendelték be az ukrán nagykövetet és nem kértek semmilyen hivatalos tájékoztatást a terroristák kezére jutott atomerőművel kapcsolatban. Időközben az orosz Roszatom a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséghez fordult (NAÜ) azzal a kéréssel, hogy ellenőrizze az ukrajnai atomerőművek biztonságát. Ezt Dmitrij Rogozin miniszterelnök-helyettes személyesen jelentette be. Emellett azt is kinyilvánította, hogy az instabil politikai és gazdasági helyzet miatt Ukrajnában az atomerőművek biztonságának kérdése már nem belpolitikai, hanem külpolitikai probléma.

Az Ukrajnában alakuló kaotikus helyzet közepette elsikkadt a lényeg, valójában minek is volt köszönhető, hogy az atlantisták törvényessé tudták tenni az államhatalom megdöntését. Tegnap lemondott Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség vezetője, miután hétfőn a beregszászi várostanács rendkívüli ülésen elhatárolódott tőle és tevékenységét a kárpátaljai magyarságra nézve károsnak minősítették. Azt követően eljuttatott az MTI-nek egy közleményt, amiből minden épeszű ember számára kiderül, hogy Gajdos István annak ellenére, hogy magyar, hosszú távon képviselőként a magyarság elleni aknamunkát folytatott.

Miután a felfegyverzett ellenzék megrohamozta a parlament épületét és a kormánypárti képviselők elmenekültek az országból, a korábban még kisebbségben lévő ellenzéki erők így többséget szerezve a megfelelő törvények meghozásával többé-kevésbé alkotmányossá tették a Nyugat-Ukrajnában lezajlott atlantista hatalomátvételt. Emlékeztetőül: az ellenzék által működtetett parlament korábban megszavazta, hogy a rendőrök önvédelemből sem használhatnak fegyvert az addigra fegyverrel rendőrökre lövöldöző tüntetőkkel szemben. Majd megszavazták a rendőri erők kivonását Kijev belvárosából, ahol eközben javában zajlott a fegyveres felkelés. Később megszavazták többek közt a 2004-es alkotmányhoz való visszatérést, Timosenko szabadon engedését, valamint Janukovics elnök "felelősségre vonását". Ezzel megadták azt a látszatot, hogy az Ukrajnában zajló puccs valójában egy törvényes folyamat keretein belül maradt.

Olekszandr Turcsinovot, a levitézlett Moszad-ügynököt, aki korábban a Timosenko-kormányban volt titkosszolgálati vezető, majd második felvonásra miniszterelnökhelyettes, épp a mai napon nevezték ki a hadsereg főparancsnokává. A mostanra kialakult helyzettel a szokványos kategóriák rabjai láthatóan nem nagyon tudnak mit kezdeni. Ukrajnában az emberijog-demokrata "jenkiken" kívül izraeli kiképzők is részt vettek a szélsőjobboldali tüntetők szervezésében, akik eközben "Viking SS 88" feliratú sisakokkal a fejükön zsinagógákat gyújtogattak és rendőrökre lövöldöztek. Majd egy zsidót tettek meg államfővé és a hadsereg főparancsnokává, aki természetesen "magára vállalta" e nemes feladatot, miután a hasznos idióták elvégezték a piszkos munkát.

A jobboldal többsége síri csendben van. Minden országban. Itthon is, nyugaton is - nem nagyon tudnak mit kezdeni az ukrán helyzettel. Mi is van ilyenkor? Zsidózni kellene, vagy támogatásukról biztosítani a "harcostárs" nemzeti radikálisokat? De hiszen a zsidók szervezték a nemzeti radikálisokat. A "harcostársak" hasznos idiótaként az atlantisták bábfiguráiként tombolnak az utcákon, épp olyan "nyugati típusú demokráciát" csinálnak, amit idehaza a jobboldal teljes mellszélességgel ellenez. Mégis mit lehet ilyenkor mondani? A döbbent csend megint csak rámutatott, hogy a szokványos kategóriákat el lehet felejteni. Kapitalizmus van, - pénz beszél. Aki fizet, az diktál. Így harcolnak az NS-tüntetők zsidó államfő kinevezéséért. Aztán utólag lehet mondani, hogy "mi nem Timosenkot, mi nem Turcsinovot akartuk". Talán pár év késéssel arra is rájönnek majd, hogy már a legelején nem kellett volna elfogadni azt a néhány száz hrivnyát.

Az Európai Unió engedélyezte, hogy területén a DuPont amerikai cég génmódosított kukoricát termesszen. Történt ez annak ellenére, hogy a 28 tagállamból 19 képviselő ellenezte az engedély megadását. Ez azt jelenti, hogy a képviselők 67%-a ellene szavazott, ami a demokrácia fogalmai szerint is abszolút többség. Ez még nyilvánvalóbbá tette, hogy az Európai Unióban nyoma nincs semmilyen demokráciának, annak ellenére, hogy az EU vezetés álságosan minden nap valami kapcsán demokratikus értékekre hivatkozik. Mivel hazánk továbbra is az Európai Unió tagja, a határellenőrzés hiánya miatt Magyarországot is ellenőrzés nélkül eláraszthatják olyan termények, melyek GMO-fertőzöttek.

Újból előállt az a helyzet, hogy hazánk az EU-tagság miatt kiszolgáltatottá vált egy olyan dolognak, aminek a következményeiről se hosszú távú tapasztalat, se hitelesnek elfogadható hatástanulmány nem született még, pusztán üzleti érdekek miatt engedélyezték. A helyzet súlyosságát fokozza, hogy Magyarországon az utóbbi évek időjárása miatt sok helyen jóval kevesebb a termés, és az Európai Unió más tagállamaiból vett kukorica akár 50%-al is olcsóbb lehet a hazainál. Emiatt pillanatok alatt, ellenőrzés nélkül áraszthatja el Magyarországot a GMO-fertőzött kukorica, ami a takarmányozáson, állattenyésztésen keresztül akár még idén az asztalunkra kerülhet hús, tojás, vagy más élelmiszer formájában.

Tovább súlyosbodik a Mazsihisz és a kormány közt kirobbanó botrány, miután tegnap a szervezet elnöke nyilvános magyarázkodásba kezdett, a korábban megfogalmazott követeléseiket "barátságos párbeszédre hívás"-ként értelmezve. A Mazsihisz szembesült azzal, hogy a magyar kormányra történő nyílt nyomásgyakorlás a hatályos magyar törvények szerint terrorcselekmény, emiatt nem merték tovább feszíteni a húrt. Ennek ellenére látható, hogy a kormány sakkban tartásáról nem mondtak le, a zsidó szervezet nemzetközi kapcsolatai segítségével folytatja a magyar kormány nyomás alatt tartását.

Abban a pillanatban, ahogy a hazai zsidóságot képviselő Mazsihisz visszavonulót fújt, az általuk megkezdett nyomásgyakorlást az American Jewish Congress zsidó szervezet folytatta. Az AJC által kiadott közleményben arra szólítják fel Orbánt, hogy késedelem nélkül kezdjen el foglalkozni a hazai zsidó szervezetek által megfogalmazott "kérésekkel". Látható, hogy a Mazsihisz nem adja fel a magyar kormányra történő nyomásgyakorlást, és mivel szembesült azzal, hogy a Btk. szerint ez terrorcselekmény, a hazai szervezet helyett ezt nemzetközi kapcsolatait felhasználva folytatja, amelyekre nem vonatkoznak a magyar törvények.

E hónap kezdetével megkezdődtek az Európai Unió és az Egyesült Államok vámunióját jelentő transzatlanti szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról a tárgyalások. Ez alatt a 'hivatalos' és 'nyilvános' tárgyalást kell érteni, hiszen ismert, hogy az együttműködés részletei már évtizedekkel ezelőtt ki voltak dolgozva. Ez a gazdasági megállapodás jelenti majd annak az Atlanti Uniónak az alapjait, aminek katonai megalapozására jött létre az Észak-Atlanti Szerződés. A nyugati ember kondicionáltsága pedig mostanra érte el azt a szintet, hogy a gazdasági integrációval is nyilvánosan lehetett előlépni.

Akkoriban a NATO az oroszellenes és kommunistaellenes érzelmekre épülve jöhetett létre - majd később a terrorizmusra hivatkozva maradhatott fent. Most sincs ez másként; a transzatlanti gazdasági uniót a munkanélküliségre hivatkozva csinálják meg, és ki tudja, a későbbiekben milyen botrányra hivatkozva jelentik majd be a politikai uniót.

A közelmúltban lezajlott átrendeződést követően az amerikai védelmi miniszter nemrég bejelentette, hogy a Közel-Kelet több országában is látogatást tesz. Az amerikai külügy most elsősorban azokra az országokra összpontosít, melyek bár instabilak, de erővel még az amerikai érdekszférában tarthatók.

Chuck Hagel ezúttal Jordániában, Szaúd-Arábiában, Egyiptomban és az Egyesült Arab Emírségekben tesz látogatást. Hagelnek - két hónappal ezelőtti - kinevezése óta ez a második körútja, az első szintén egy az amerikai külpolitika számára instabil országgal (Afganisztán) kezdődött. A jelenlegi körút első állomása Izrael lett, és valószínűleg egy újabb izraeli látogatással végződik, ami sok mindent elárul arról, melyik nemzetet is szolgálja az amerikai védelmi miniszter.