Alig két hónappal ezelőtt a nyugati országok még fizettek a Jobboldali Szektor és más jobboldali szervezetek tagjainak a rendőrök elleni támadásokért Ukrajnában. Órabért fizettek az utcai harcokért, és az egyszerű élelmiszerellátáson kívül még süteményekkel, sörrel is ellátták a Majdant, hogy a rögtönzött forradalmáraik haza ne menjenek három nap után. Most már nincs ételellátás, nincs sütemény, nincs sör, haza lehet menni. Emellett Catherine Ashton bejelentette, hogy a Jobboldali Szektor nyomásgyakorlása a belügyminiszter lemondására "nem demokratikus". Nem demokratikus? A Jobboldali Szektor nyomásgyakorlása pont annyira demokratikus, mint amikor a nyugati vezetők lemondásra szólították fel a törvényesen megválasztott Janukovics elnököt. Pont annyira demokratikus, mint amikor a legitim ukrán kormányt civil ruhába öltözött nyugati zsoldosokkal távolították el.

Pont annyira demokratikus, mint amikor Ahston megjelent Kijevben (felhergelni a tüntetőket) és nemzetközi támogatást ígért, majd másnap ugyanaz a mesterlövész felváltva kezdte lőni a rendőröket és a tüntetőket. Valóban, a belügyminisztert bosszúval fenyegetni "nem demokratikus". Csakhogy a nyugati vezetők egy valamiről mélyen hallgatnak: az egész kijevi kormánynak semmilyen demokratikus felhatalmazása nincs. Se választás, se népszavazás, - semmi, amire az ehhez hasonlatos kritikákhoz Ashtonnak szüksége lenne. Turcsinovot ki nevezte ki? Catherine Ashton? Vagy Obama? A belügyminisztert pedig ugyanez az illegitim hatalom nevezte ki, arról legfeljebb a NATO főtitkárát kérdezték meg, az ukrán népet nem. A nyugat ezzel ledöntötte azokat a korlátokat, miszerint a "fejlett nyugati társadalomban" csak a demokratikusan megválasztott vezetőket lehet demokratikusnak elismerni. A nyugati vezetők nyilatkozatai új törvényt állítanak fel: az a demokratikus vezető, akinek elég katonai potenciál van a háta mögött ahhoz, hogy a többi ne merjen fegyveres lázadást kezdeni.

Onnantól, hogy az első puccs megtörtént és ezzel a rend felborult, csak idő kérdése, hogy egy újabb fegyveres hatalomátvétel történjen. Onnantól nincs többet olyan, hogy demokrácia. Akinek elég ereje van, hogy eltávolítsa a kormányt, az megteszi. Az atlantisták hatalomátvétele Kijevben eltörölte a demokrácia illúzióját, így semmilyen erkölcsi alapjuk nincs arra, hogy a "demokratikusságot" bárkin is számon kérjék.

Pontosan Catherine Ashton tette lehetővé, hogy a nem-demokratikus szerveződések is annak reményében kezdjenek fegyveres lázadást, hogy győzelem esetén más országok elismerhetik őket legitim kormánynak. Ashton volt az, aki háborút hirdetett annak kijelentésével, hogy a kormányt el kell távolítani bármi áron. Ledöntötték a korábbi elvárásokat, ezzel Ashton üzenetet küldött minden kormányellenes szerveződésnek: mostantól nem kell a szavazás, elég a fegyver és a harc.

Van-e bármi alapja Catherine Ashtonnak arra, hogy más, nem demokratikus ellenzéki csoportokon számon kérje a demokráciát, miközben az ő pártfogoltjainak sincs demokratikus felhatalmazása? Nincs semmi alapja. Sőt, kijelenthetjük: Ashton volt az első, aki megteremtette egy katonai diktatúra jogi alapjait Európában. A nyugat eltaszította magától azokat, akiknek fegyveres segítségért cserébe hatalmat ígért. Innen már nincs visszaút: azé a kormány, akinél több a lőszer, - és erről kizárólag a demokrácia leple alatt gyarmatosító nyugati vezetők tehetnek.

Molnár István