Állandó sakkhelyzetben tarthatja az európai kormányokat a
Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség, ami így jóval több
kockázatot hordoz Európa számára, mint amennyi előnnyel járna. A
folyamat végén a hagyományos értelemben vett államok felszámolása áll,
amit egy új államformával helyettesítene be a nemzetközi elit. A TTIP-pel kapcsolatos tárgyalásokban érintett döntéshozók a világ
legnagyobb szabadkereskedelmi övezetét próbálják megvalósítani az
Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közt, aminek középpontjában
egy olyan javaslat áll, miszerint bevezetésre kerülne egy a befektetők
és államok közti konfliktusrendezési mechanizmus (investor-state dispute settlement
– ISDS), ami lehetővé tenné a vállalatok számára, hogy perbe fogjanak
kormányokat, ha az általuk hozott törvények negatív hatást gyakorolnak a
profitra. Az egyezmény életbelépése esetén, ha egy amerikai vállalat kevesebb
profitra tesz szert, mert egy termékét vagy szolgáltatását betiltják
(egészségügyi, vagy bármilyen más indokkal), pert indíthat a tagállam
kormánya ellen – vagy az Európai Unió ellen -, és visszakövetelheti a
profitját. Ezeket a vitákat egy új, különleges bíróság rendezné, ami
jelenleg még nem létezik – maga a mechanizmus azonban már ismert. Korábban az ISDS segítségével a Philip Morris amerikai
dohánykereskedelmi vállalat pert indított Ausztrália ellen, amiért új
törvényt hozott a cigaretták csomagolására vonatkozóan. A Veolia
energetikai cég Egyiptomot perbe fogta, amiért bevezette a minimálbért.
Argentína ellen amiatt indítottak pert, amiért az energiaárak szinten
tartásával próbálta védeni a fogyasztók érdekeit a pénzügyi összeomlást
követően. Nick Dearden, a Global Justice Now kampánycsoport
igazgatója szerint egy párhuzamos jogrend kialakítása zajlik, amiben
lehetővé válna a külföldi befektetők és vállalatok számára, hogy pert
indítsanak egy kormány ellen – gyakorlatilag bármilyen indokkal, ha egy
törvény a profitjukat fenyegeti. Ha egy dohánykereskedelmi vállalat úgy
gondolja, hogy kevesebb bevételhez jut, amiért fel van tüntetve a
terméken, hogy “A dohányzás halált okozhat” – a TTIP segítségével pert
indíthat, hogy eltüntessék ezt a figyelmeztetést az egészségre káros
termékről. “Gyakorlatilag bármilyen intézkedés, amivel a kormány szabályozni
próbálja a piacot, vagy akár egy környezetvédelmi megfontolásból hozott
intézkedés is sértheti valamilyen külföldi vállalat profitérdekeit.”
Dearden szerint azonban ez a demokrácia alapjait ássa alá, hiszen az
emberek által megválasztott kormányok többé nem hozhatnak szabadon
törvényeket, mert attól kell majd tartaniuk, hogy ennek köszönhetően egy
multinacionális cég komoly csapást mér az állami költségvetésre. “Egy buzogányt adnak a külföldi cégek kezébe, amivel ütni kezdhetik a kormányt, ha az megpróbálná a közérdeket képviselni.”
Hétfőn kezdődtek a TTIP-pel kapcsolatos legutóbbi tárgyalások New
Yorkban. Dearden szerint azonban a tárgyalási folyamat során eddig
semmilyen biztonsági garancia nem merült fel, emiatt biztonságosabb és
ésszerűbb lenne egyszerűen nemet mondani erre az egyezményre.
A TTIP ellen több százezer ember részvételével zajlanak tüntetések a
nyugat-európai országokban, amiről a fővonalú sajtó rendszerint nem,
vagy nem kellő hangsúllyal számol be. Ha egy balliberális csoport száz
fővel felvonul a parlament előtt és jogállamot követel, az címlapra
kerül, – de nem hozzák címlapon, amikor Berlinben százötvenezren
felvonulnak a TTIP ellen tiltakozva. Pedig leginkább a TTIP az, amivel kapcsolatban követelni kellene a jogállamot. A TTIP-pel kapcsolatban azt láthatjuk, hogy gyakran azok
sincsenek tudatában az egyezmény valós súlyának, akik ellenzik azt. A
TTIP lényege ugyanis nem a szabadkereskedelmi egyezmény. Ez egy nem
nevén nevezett alkotmányozási folyamat. Évek óta sikeresen
eltitkolják a nyilvánosság elől, hogy egy az Európai Uniót és az
Egyesült Államokat is magába foglaló transzatlanti állam alkotmányának
kidolgozásáról folytatnak tárgyalásokat, mert ez a transzatlanti
unió olyan államformát képviselne, amilyen ma még nem működik a
gyakorlatban, és a történelem folyamán sem láthattunk hasonlót, emiatt
az emberek nem ismerik fel, hogy a szemük láttára zajlik egy
államalapítási folyamat.
Azáltal, hogy a TTIP jogi fennhatóságot biztosít a multinacionális
cégeknek az államok felett (az ISDS mechanizmusán keresztül hatályon
kívül helyezhetnek, vagy meghozhatnak bizonyos törvényeket), ebben a
nemzetközi együttműködésben magasabb jogköröket kapnak a multinacionális
cégek, mint az államok. Ez egyben azt is jelenti, hogy többé nem
az lesz az állam, amit a nyilvánosság államnak gondol, hanem teljesen
legitim módon a multinacionális vállalatok kezdik el betölteni az
államiság funkcióját, hiszen az ő piaci érdekeik mentén
születnek a törvények, melyek a társadalom működését szabályozzák. A
TTIP emiatt nem egyszerű szabadkereskedelmi egyezmény, hanem egy
alkotmányozási folyamat, ami egy eddig ismeretlen államformájú államot
hoz létre az Európai Unió és az Egyesült Államok egybeolvasztásával. A
nemzetközi diskurzusban “korpokrácia” néven ismert egy ehhez hasonlatos
képződmény, amiben a vállalatok kezében van a legfelsőbb hatalom, az
államok pedig fokozatosan háttérbe szorulnak, majd eltűnnek, ehelyett a
legerősebb cégek válnak a politika elsődleges cselekvőivé.
Tehát a TTIP letárgyalásával az Amerikai Egyesült Államok és az
Európai Unió hivatalosan is felszámolja a demokráciát, a köztársaságokat
– ehelyett bevezeti a korpokráciát. Ezzel megjelenik egy új államforma.
Egy új államforma megjelenése önmagában még se nem jó, se nem rossz,
hiszen a történelem folyamán korszakonként jelennek meg újabb
államformák, ezekről többnyire akkor lehet ítéletet mondani, amikor
működési elvükről már részletesebb képet kaphatunk. A TTIP
együttműködés, mint a transzatlanti korpokrácia alkotmánya azonban
teljes titoktartás mellett születik meg, és semmilyen tekintetben nem
hasonlítható a demokráciához és a jelenlegi alkotmányokhoz, ill.
nemzetközi együttműködések alapszerződéséhez. Egy demokráciában az
emberek választhatnak képviselőket, pártokra szavazhatnak,
megválaszthatják vezetőiket. Még az Európai Unióba is képviselőket
küldünk. Ugyanakkor, pontosan milyen módon fog a lakosság
képviselőket küldeni azokba a multinacionális cégekbe, melyeket a TTIP
megkötésével az államok fölé helyeznek? Semmilyen módon. Egyszerű alkalmazottként be lehet állni a gyártósor
mögé, az “állam” néven ismert kreatúra kiüresedett
kereteibe megválasztott képviselők pedig semmilyen befolyást nem
gyakorolhatnak a multinacionális cégek működésére. A multinacionális
cégek lesznek az új állam, és mivel a megválasztott politikusok csak
alávetett félként jelennek meg a multinacionális cégek követeléseivel
szemben, ebben az új államformában nincs semmilyen népképviseleti mechanizmus.
Forrás: Hídfő
|